Gyakori kérdések

Nem. Ez egy személyes elképzelés, saját kezdeményezésből írtam, és nem az állam hivatalos projektje. Ha egy intézmény szeretné megvitatni ezeket az ötleteket, szívesen beszélgetek: írj nekem. → Miért írtam ezt

Nincs. Semmilyen politikai párthoz nincs közöm. A törvényjavaslatot, amelyből kiindultam, a Szenátusban minden politikai frakció megszavazta. A téma nem kellene, hogy bárki kizárólagos ügye legyen.

Nyilvános vitát szeretnék indítani arról, milyenek legyenek a román állam digitális szolgáltatásai. Nem gyűjtök aláírásokat, és nem állítom, hogy az itt leírt megoldás az egyetlen lehetséges. Megpróbáltam elég konkrét változatot letenni az asztalra ahhoz, hogy meg lehessen vitatni, bírálni és javítani.

Hivatalos dokumentumokból: törvényekből, határozatokból, ADR-jelentésekből, parlamenti iratcsomókból, más államok jogszabályaiból. Minden fejezetnek van egy „Mire alapozom” része, a teljes kutatás pedig a Mire épül oldalon olvasható.

A törvényjavaslat késztetett arra, hogy megírjam ezt az elképzelést. Ugyanaz a célunk, de más utat javaslok: előbb megépítjük és kipróbáljuk, aztán tesszük kötelezővé. → Pontról pontra összevetve

Egy törvény adhat felhatalmazást és pénzt, de a terméket nem tudja megépíteni. Minden uniós ország, amely kötelezővé tett egy dizájnrendszert, előbb megépítette. Ha valami olyasmit tesznek kötelezővé, ami nem létezik, abból nagy valószínűséggel halasztások és kivételek lesznek. → 7. fejezet

Nem. Egyformán lehet majd használni őket: a gombok, az űrlapok és az üzenetek ugyanúgy működnek majd. Minden intézmény megtartja a nevét, és minden közigazgatási szint (központi, helyi, prefektúra) megtarthatja a saját színét. → 3. fejezet

Nem. Az állami jelképeket törvény határozza meg, és érintetlenek maradnak. A javaslat éppen a kormány meglévő arculati kézikönyvéből és a zászló törvényben rögzített színeiből indul ki.

A román marad a hivatalos nyelv és a jogilag irányadó változat. De Romániában élnek olyan emberek, akik jobban értenek magyarul, ukránul, jelnyelven vagy angolul. A törvény bizonyos feltételek mellett már most előírja a kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatásban, a 242/2022-es törvény pedig többnyelvűséget ír elő a digitális szolgáltatásokban. Ha valaki nem érti, mit kell tennie, a szolgáltatás nem érte el a célját.

Azt, hogy egy oldalt bárki használni tud: az is, aki rosszul lát, aki nem tudja használni az egeret, aki olyan programot használ, amely hangosan felolvassa a képernyőt, vagy aki nehezen olvas. 2018 óta ez minden közintézményi honlap számára törvényi kötelezettség is.

Átvesszük a jó ötleteiket, de sajátos igényeink vannak: CNP (személyi szám), tömbházat és lépcsőházat tartalmazó címek, ékezetes betűk, magyar nyelv, a közintézményi honlapokra vonatkozó romániai szabályok. Az amerikai rendszer ráadásul irányítási válságon megy át. A legközelebbi újrafelhasználható kód a Moldovai Köztársaságé, amely már román nyelvű. → Mit tettek mások

Az én becslésem: nagyjából 0,5–0,7 millió € az első 9 hónapban, és évi 1,1–1,8 millió €, amikor a rendszer kiforrott. Ez lakosonként évente nagyjából 6–9 eurócentet jelent. Ezek becslések, amelyeket még igazolni kell. → 7. fejezet

És mennyit költenek ma? Senki sem tudja pontosan. Minden intézmény külön fizeti a honlapját és annak karbantartását, a költségeket pedig sehol sem összesítik. Ez maga is a 2. fejezetben leírt problémák egyike.

Egyetlen példa is megmutatja a nagyságrendet. A DigiLocal kormányprogram (56/2024-es sürgősségi kormányrendelet) költségvetése 200 millió lej a 2024–2025-ös időszakra, vagyis nagyjából 40 millió €. A pénz a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsoknak szól: informatikai programokra és legfeljebb 30%-ban eszközökre. Egy hatóság típustól függően legfeljebb 75 000–250 000 lejt kaphatott. 2025 májusáig a minisztérium két ideiglenes listát tett közzé, nagyjából 900 befogadott projekttel. Minden polgármesteri hivatal maga vásárolja meg a megoldását. Az állam adott egy vizuális mintát a honlaphoz, de közös, kész építőelemeket nem.

A két összeg nem hasonlítható össze közvetlenül. A DigiLocal eszközöket is finanszíroz, és egy dizájnrendszer nem szünteti meg az egyes honlapok költségét. De megmutatja, hogy az állam már most nagy összegeket költ honlapokra, olyan közös építőelemek nélkül, amelyeket egyik intézmény a másiktól átvehetne.

Nem a polgármesteri hivatalok, a saját költségvetésükből. Egy külön alapot javaslok, uniós pénzből, Olaszország mintájára. Ott a helyreállítási alapokból (PNRR) így működött a dolog:

• Az összeg rögzített volt, és előre ismert. Minden önkormányzat átalányösszeget kapott, a lakosok száma szerint.
• Az állam ingyen adta a mintákat. Honlapsablonokat és témákat a tartalomkezelő rendszerekhez (CMS), az ellenőrzésre előre felkészítve. Az átállás így a lehető legkönnyebb volt.
• A pénz csak az eredmény után érkezett. Az önkormányzat előbb elvégezte a munkát. Ezután egy független ellenőr, akit az állam fizetett, nem az önkormányzat, megerősítette, hogy a honlap megfelel a feltételeknek. Az önkormányzat csak ekkor kapta meg a pénzt.
• Volt második esély, de nem korlátlan. Ha az ellenőrzés hibákat talált, és a határidő még nem járt le, az önkormányzat kijavíthatta őket. Ha a határidő lejárt, a finanszírozást visszavonták.

Az eredmény: majdnem 6000 önkormányzat igazodott ugyanahhoz a modellhez három és fél év alatt, a 2025 decemberi jelentés szerint, egyetlen bírság nélkül. → Mit tettek mások

Az lenne, ha ők döntenének a szabványról. Ezért azt javaslom, hogy a cégek szakértelemmel járuljanak hozzá, de szavazati jog nélkül, és anélkül, hogy bármilyen előnyhöz jutnának a közbeszerzésekben. Minden nyilvános, a szakértők pedig nyilatkoznak az összeférhetetlenségükről. → 6. fejezet

A javaslatban világos ellenőrzési pontok és leállítási feltételek vannak. Ha az eredmények elmaradnak, a programot leállítják vagy újragondolják, mielőtt sok pénzt költenének el. → 7. fejezet

Igen. 2016–2017-ben létezett egy román nyelvű dizájnútmutató az állami honlapokhoz. Nagyjából 70%-os készültségnél abbahagyták. Amennyire meg tudtam állapítani, nem volt sem gazdája, egy intézmény, amely felel érte, sem költségvetése, sem csapata. Ezért helyezi a javaslat az első helyre a folytonosságot.