2. fejezet a 8 közül · Ami ma nem működik~3 perc

Az államnak több száz honlapja van, de egyetlen közös szabálya sincs arra, hogyan kell használni őket

Nem azért írom ezt a fejezetet, hogy ujjal mutogassak. Akik ezeket a honlapokat készítik, gyakran kis költségvetésből dolgoznak, és nincs olyan minta, amelyből kiindulhatnának. A probléma nem egy-egy intézményé. A rendszeré.

1. Több száz honlap, mindegyik a saját szabályai szerint

A .gov.ro nyilvántartás nyilvános listájában több mint 600 aldomaint számoltam össze, több mint 200 intézménytől. Ezekhez jönnek a polgármesteri hivatalok és a megyei tanácsok honlapjai, amelyeknek nem kötelező a .gov.ro-t használniuk, és saját domainjük van.

Nem találtam egyetlen olyan, az állam által közzétett komponenskönyvtárat sem, amelyet ezek a honlapok használhatnának. Még a Román Digitalizálási Hatóság (ADR) termékei is négy különböző technológiára épülnek, közös felületi útmutató nélkül.

2. Sok honlapot nem tud mindenki használni

Az ADR által 2025-ben ellenőrzött 1379 közintézményi honlapnak mindössze 25%-át értékelték akadálymentesnek, asztali gépen végzett ellenőrzéssel. További 691 részben volt akadálymentes, 346 pedig nem volt az. Az ADR kézi ellenőrzéseket és automatikus eszközöket is használt.

Az „akadálymentes” azt jelenti, hogy az is tudja használni, aki gyengén lát, aki nem tudja használni az egeret, vagy aki képernyőfelolvasó programot használ.

A probléma nem új. Egy 2012-es tanulmány szerint a vizsgált 60 municípium közül egyiknek a főoldala sem felelt meg a nemzetközi akadálymentességi szabvány legalacsonyabb szintjének sem.

3. Romániában sokkal kevesebben használják az online közszolgáltatásokat

A romániai internetezőknek mindössze 25,4%-a használta 2025-ben valamelyik közhatóság honlapját vagy alkalmazását. Az uniós átlag 76%. Ez a legalacsonyabb arány az EU-ban (Eurostat). Az OECD 2025-ös digitális kormányzati indexében Románia pontszáma 0,24 az 1-ből, a legalacsonyabb a 42 értékelt ország közül. Az OECD-átlag 0,70.

Az adatok nem mondják, hogy a dizájn okozza ezt a különbséget. De egy nehezen használható szolgáltatás újabb akadályt jelent az ember és a közigazgatás között.

4. Még a meglévő szabályokban is vannak hiányosságok

A kormánynak van egy arculati kézikönyve, amely az identitate.gov.ro oldalon érhető el. Jó kezdet, de:

• semmilyen jogszabály nem hagyta jóvá, ezért nem kötelező, kivéve az uniós forrásból finanszírozott projekteket;
• az egyik színe, a prefektúrák fejlécsávjáé, nem ad elég kontrasztot a fehér szöveggel ahhoz, hogy mindenki könnyen el tudja olvasni;
• kereskedelmi licencű betűtípusokat használ, nem szabad webes betűtípusokat.

5. Volt már próbálkozás

2016–2017-ben létezett egy román nyelvű dizájnútmutató az állami honlapokhoz (design.gov.ro). Körülbelül 70%-os készültségnél abbahagyták. A domain megszűnt. Az én tanulságom: felelős intézmény, költségvetés és állandó csapat nélkül egy ilyen projekt könnyen abbamarad.

6. Nem tudjuk, mennyibe kerül

Nincs nyilvános leltár az állam digitális szolgáltatásairól, és arról sincs nyilvántartás, hogy az egyes intézmények mennyit költenek a honlapjukra. Ez már önmagában probléma: amit nem mérsz, azt nem tudod javítani.

Ami már működik

Nem a nulláról indulunk. Vannak jó szabályok, amelyeket egy dizájnrendszer könnyen betarthatóvá tehetne:

• Az intézményi honlapok minimális szerkezetét törvény határozza meg: öt kötelező rovat, a „Despre instituție” (Az intézményről) rovattól az „Integritate instituțională” (Intézményi integritás) rovatig.
• Minden közintézményi honlapon kell lennie egy „Accesibilitate” (Akadálymentesség) rovatnak a főoldalon, hivatalos, román nyelvű nyilatkozatmintával.
• A zászló színeinek pontos értékeit 2023 óta törvény rögzíti.
• A „Conectare cu ROeID” (Belépés ROeID-vel) gombnak nyilvános megjelenési szabályai vannak.
• A 242/2022-es törvény már most előírja, hogy a digitális szolgáltatások felhasználóközpontúak, befogadóak és többnyelvűek legyenek.
• A Moldovai Köztársaságnak 2025 óta van román nyelvű dizájnrendszere, szabadon használható kóddal.

Mi is valójában egy dizájnrendszer →